Quick summary - European part

Quick summary-European part:

Covered distance: 1800km

Average distance a day: 140km

Best place to stay: Geislingen Campground (despite the shooting training) 

Worst place to stay: Linz Campground (it was rather a small yard next to a restaurant and it wasn't bad, just nothing more then...a "place"...)

Most exiting: cycling in Paris

Most beautiful: cycling along the Danube

Worst realization: Austrians forgot the bike path after Vienna. 

Worst realization #2: France is hilly. 

Worst realization #3: Germany is hilly.

Wildlife: 5 rabbits playing on a dirt road

Recommended country to bike: Germany (they just...do things well)

Recommended country to avoid as a cyclist: Hungary (hope it'll change)

As a summary, biking from Paris to Veszprem was somewhat convenient, except couple of days mainly due to the jet leg after the flight over the ocean...and it is culturally diverse. Canada is the land of mother nature, vast mountain chains and prairie, empty roads that run to the infinite, and Europe is where the history comes alive, and despite the cultural diversity I always felt like every place had somewhat a  similar foundation...

Egy gyors európai összefoglaló: 

Megtett távolság: 1800km

Átlagos napi megtett távolság: 140km

Legjobb hely ahol megszálltam: Geislingen Kemping (mégha lôvészek is voltak mellettünk)) 

Legrosszabb hely ahol megszálltam: Linz Kemping (nem volt baj vele, de egy ures placc volt egy étterem mellett. Úgy éreztem mintha nekem kellene megköszönnöm, hogy ott szálhattam meg...)

Legizgalmasabb pillanat: Párizsban biciklizni

Legszebb pillanatok: a Duna mellett kerekezni

Legrosszabb felismerés: az osztrákok elfelejtették. Bécs utáni kerékpár utat Pozsonyig...(az a valami...nehezen nevezném útnak)

Legrosszabb felismerés #2: Franciaország dombos

Legrosszabb felismerés #3: Németország is dombos

Vadállatok az úton: 5 játszó nyuszi egy földúton

Ajánlott ország kerékpározásra: Németország (kényelmes és szép, nameg biztonságos)

Kevésbé ajánlott ország kerékpározni: Magyarorszâg (bár gyönyörû ugye, kevésbé biztonságos talán...)

Összefoglalóként nagyon szép és valahol kényelmes volt ez az európai szakasz. Úgy tûnik nekem, hogy Kanada a természet hazája, ahol a hatalmas hegyek és a végtelen prérin a végeláthatatlan utak váltják egymást, míg európában a kúltúrális sokszínûség az, amiért érdemes útra kelni. Mégis, bármennyire különbözô az egyik ország a másiktól, nekem folyton az az érzésem volt, mintha egy törzshöz tartozó faágak lennénk...

Post - riding post

I haven't really written any summary about the trip yet, or at least about the European part of it. And perhaps that's good. Because it was only my first trip, and the only real conclusion I can think about is that I want to get back on the road and the planning part of the next one seems to be more important then thinking about the past. No clear route has been established yet, and prior to that I'll have a lot other things to do (some may seven say more important things) but at least I have a general dream which I can follow. Again. 

And since I have arrived I've been trying to keep riding. Although in Hungary it seems to be way more difficult then I thought. I mean cycling safely. If there is a bike path, it's condition rather suggests that somebody stole a ton of money on planning, building and maintaining it. So far on approx. 80% of the bike paths I rode. And when I ride on a road (which roads again usually are in a questionable condition) I feel like a black sheep, an outlaw, an outsider, somebody who is not part of the traffic at all. Drivers (at least every other, which is still a sad statistic) usually just don't seem to care or realize there is a cyclist on the road, they may not be bad people, just....careless perhaps. And they would always win, hence I feel like an ant amongst elephants. Try to enjoy the ride or the view in a condition like that. There are some promising scattered trying here and there, but I feel like it'll take generations until our traffic culture will change...

Még nem írtam semmi összefoglalót az útról, bá tervezem, legalábbis ami az eurrópai részt illeti...szerencsére nem volt sok idôm rá, hol itt, hol ott vagyok, na meg le sem álltam ugye a tekeréssel. Miért is tenném? Illetve összefoglaló helyett inkább a következô kihívásra gondolok és egyfajta megvalósíthatósági gondolatmeneteket folytatok. 

Egyébként itthon nem könnyû biztonságosan biciklizni. Ha van valamiféle kerékpáros út, az vagy borzalmasan nevetgséges állapotban van, vagy nem vezet sehova, nincs rendessen táblázva stb stb. Persze vannak kivételek, de amíg ennyien lopnak (csúnya feltételezés persze) ezeken a projekteken, addig nem lesz jobb a helyzet. Ha pedig az úton tekerek, olyan mintha ott sem lennék...a legtöbb autós vagy nem veszi figyelembe jelenlétem és ugyanúgy elszáguld mellettem (attól félek lesz itt visszapillantó törés...jobb esetben csak az) vagy nem veszi figyelembe, hogy ott vagyok és ha idôben kapcsolok még le tudok gurulni az útról...sok egyéb opció nincs. Na meg az utak állapota...nos inkább nem szólok. Legalább fantasztikus stadionokban tehetik nevetségessé a "legnagyobb" csapatainkat. Azt azért titkon remélem, hogy a közlekedési kúltúránk idôvel (néhány generáció talán) javulni fog.

Legközelebb pedig talán az összegzésre is sor kerül...

When riding from sunrise to sunset...near Szolnok, close to sunset. 

Az egész napos tekerés(ek) nek megvan a bájuk. Itt pl. Szolnok mellett, közel az út végéhez.

Day 39, Krems to Nickelsdorf

This is the third day that's kind of similar to the previous one. But that is mainly thanks to the Bike path, which turned to be the Eurovelo 6 after the renaming somewhere along the way. I have no idea where and it's importance can be ignored. Although I really like the idea of making cycle paths across the continent...in fact in every city, since it could solve lots of problems. In my

opinion. 

So the ride. It was quite long. Mainly flat, except after coming up from next to the Danube towards South-East and since no path was existed I stayed on the road. And for some reason most of the Hungarian cars almost hit me. I am not sure why. While the rest even slowed down, sometimes waiting for a clear pass, they stayed on the left side of the lane and with the same speed...passed me. Maybe additional lessons needed when in the driving school, where the "What to do when cyclist is on the road?" question is on the table. 

After fighting with the wind, mountains, even cold, rain etc. one element left out really...that had been the heat. And today was the day of the battle. Riding on the top of a dam with no shadow at all...even the water fountains disappeared suddenly after Vienna. Until the city there had been washrooms, water fountains, shadow etc...after none of the. Dehydration is guaranteed unless one is prepared. Even renewing my water almost every time when I could, it got so hot so quickly...but I arrived. Further then expected. I literally see the border, but I didn't want to cross it yet. In the cool morning with fresh brain. And thanks to the last couple of days pushed rides, I'll arrive tomorrow. Strange, having the last night (for now...) on the road. I am too tired to write something interesting, but I'll try to make it up tomorrow. And for the record: being tired can be a state. 

Stats:175km, Krems to Nickelsdorf 

A mai nap kivételessen nagyon hasonlított a tegnapihoz. A biciklis utat mondjuk elfelejtették rendbe tartani/normálisan kiépíteni Bécs utan, de nagyrészt azon mentem. Csak Nickelsdorf elött jöttem le róla úgy 35km-rel. Egyébként hasonló kerékpáros hálòzatra (értsd: amit hozzáértôk terveztek és építettek) sok helyen szükség lenne. Attól tartok holnap is közút lesz leginkább, ami azért zavaró, mert ma, amikor közútra tévedtem valamiért csak a magyar autósok (nem mind, csak a zöme) száguldoztak el mellettem káromkodásnyi helyet hagyva. Ezt a távolságot egyébként empirikus úton lehet meghatározni. Kicsit szubjektív...

Ezenkívül csak az egy harc várt (és még holnap mi lesz?) az anyatermészettel: a hôség elleni. Amikor árnyékban izzad az ember...és ráadásul már 100km-en túl van (addig még nem nyomasztó reggel), a folyamatosan újratöltött kulacs vize leves meleggé változik majdnem percek alatt (próbáltam szép kifejezést találni), a vizes kutak régen elfogytak, árnyék a töltés tetején végigfutó betonúton nincsen, akkor ez a harc is felkerül a többi mellé. Ugyanakkor személy szerint inkább ez mint bármely masik. A szél fizikailag tönkretesz, nem lehet egyenletessen haladni, változik az erôsség és az irány...az esô degradálja a kedvet, olyan szinten, hogy inkább a sátorban maradna az ember egész nap, a dombok meg mindig csak jönnek és jönnek (bár nekem ôk a kedvenceim, mert ott lehet látni akivel küzd az ember)...a Nap ellen sem lehet jgyan olyan sok mindent csinálni, de felkészülve annyira nem lassít le. Annyira.

Holnap reggel meg átlépem a határt. Végül mégis 40 nap lesz talán. Furcsa az utolsò úton lévô este. Már tervezek folytatást, de egyenlôre nem ilyen hosszút. Valami összegzést írok a következô napokban, illetve összeszedem a távolságokat és helyeket egy táblázatba. De elsô körben egy ismételten csak képzelt határ átlépés...

Adatok:175km, Krems-Nickelsdorf

Most of the pictures are on an SD card. Hence the limited number...and here's the Danube

Mivel a legtöbb fotó egy SD kártyán van (és nincs számítógepem itt) ezért ide limitált mennyiség kerül fel. De egy újabb Duna panoráma azèrt...

Day 38, Linz to Krems

Sometimes things just happen accidentally and in a good way. After yesterday long ride I just wanted to see how far I can ho towards Vienna and stop wherever I feel like stopping. And after 145km I found a nice little town and a campground. Which turned to be the best so far. Clean and neat but not too hygienic, has everything, close to the Danube, nice view, receptionist lady speaks English, food shower and even wifi. What a place! 

The ride was very similar to that of yesterday's. The Danube bike path is really a bike path. There are even washrooms on the way. Lots of little villages all trying to convince bikers to stop there with small guest houses, restaurants, campgrounds. And there are a lot of bikers. And I met a Canadian, who happened to ride to the other direction but we chatted a little bit. He is doing an Istanbul-London trip and had finished an African ride on the winter. I hope he'll enjoy Europe and best of luck to him!

And after thirty something riding day I have to tell, if there is a nice ride day, the wind always become strong headwind after the first 130km. Just so when you feel strong and ready for hitting the 200 again it punches. Ok I didn't plan 200 today especially after the wind got stronger. So Vienna tomorrow, unfortunately I am just going through, but still. It is Vienna!

Stats: 145km, Linz to Krems

Valamikor véletlenül is kijönnek a dolgok. Mint ma. A tegnapi roham utan ma csak addig akartam tekerni ameddig nem túl fárasztó (félreèrtések elkerülése érdekében szeretném kihangsúlyozni, hogy tekeréstôl függôen pár száz méter is kimerítô lehet), és gondoltam csak találok valami kempinget. Eddig a Duna-menti biciklis út felülmúlta a várakozásaimat. Minden faluban majdnem publikus mosdók (ingyen !!), vendég csalogató éttermek, panziók és kempingek. Meg szebbnél szebb apró parkok. És persze elbûvölô panoráma végig. Összefutottam egy kanadaival is, leültünk kicsit beszélgetni. Isztambulból teker Londonba. Télen pedig Afrikát szelte át. Na, neki biztos lehetett oka panaszkodni (bár az afrika-túrát csoporttal csinálta, de attól még...). Most meg itt ülök az eddigi legjobb kempingben, Duna part, nagyon jó tusoló (roopant fontos szempont) és még wifi is. 

Az persze tény, hogy ha minden rendben megy az úton akkor az utolsó 14km-t mindenképpen erôs szembeszélben kell letekerni, de ez a SZABÁLY...

Holnap Bécs, bár csak átfutom, mostantól mondjuk kapkodnom nem kell. Talán megállok egy kávéra...

Adatok:145km, Linz-

Krems.

Day 37, Straubing to Linz

A flower festival. That's how my day started. After waking up early and decided to take the Danube bike path (surprise, it was mainly built by people who probably had bikes. Congratulations!) I met Jeff the Austral fellow. He is cycling all over Germany for two more weeks. It was nice chatting with him. Then I took off and found myself being confused by the non existing signs (only one location due to the festival). I happened to cycle right into that closed (except where it said cycle path, or rather showed I don't speak German) festival where I was stopped, questioned and accompanied to the exit. I told them there is a sign and an opening. The bigger security guy looked at me like I was an idiot. Maybe I was, by following the road, and mentioning them their lack of preparedness about closing the boundaries. I think he didn't understand a world. Then after outside I had to get through hundreds of wild retired people waiting impatiently for the flower festival to open. Like starving wolves attacked the ticket kiosk and with a loud whoop went to battle. But I made it trough. Felt like a hero. And the next 150 (ish) kilometres were beautiful and almost flat. Passau is a real pearl on the necklace of the Danube. And the valley should be rather shown then written down. And the Austrian border felt amazing. I mean crossing it. Virtually since there are no borders really. And as a quick summary if Germany, the best place overall for cycling. Although hard to get wifi, and barely anybody speaks English, it is a near country. If they could smile a kittle more...

Oh and Linz is beautiful too. I just didn't have time to take a look yet.

Stats: 195km, Straubing to Linz 

Virágfesztivállal indult a napom. Aminek az az elôzménye, hogy miután tekertem jó pár kilómétert Jeffel, a jófej ausztrál biciklis túrázóval, kicsit belehúztam és a jeleket követve (nem valami hangot a fejemben vagy "fentrôl" jövôt, olyan sima táblákat leginkább) betévedtem valahova, amu egyrészt nagyon ki volt építve másrészt fura volt mert túl sok virág volt meg sÍnlad meg ilyesmik. Meg is állítottak, aztán morcosan kivezettek. Én ugyan elmondtam, hogy kerültem oda, meg, hogy rés van a védelemben, de csak a "mekkora idióta vagy" nézést kaptam válaszba. Persze, hogy alig értettek. Mondjuk a fiatalabb srác beszélt angolul de a nagyobb darab hümmögésben folyélony csak biztosan. De kijutva, és keresztül verekedve magam a több száz virágfesztiválra kiéhezett örjöngô nyugdíjas közül egy tulajdonképpen sima 150km várt rám. Leszámítva persze a lassan és biztosan kifejlôdô különbözô fájdalmakat, az égô combokat és barátait. Passau tényleg ékeskedik a Duna partjain, mint egy kis paradicsom, bár sok apró, idilli települès mellett elhaladtam. Vagy keresztül. Linzre sajnos csak átfutás jutott, de már késô volt...és persze kisebb eudóriát okozott a nem létezô határ átlépése is. Mármint tekerése. Nem lépegettem.

Adatok: 195 km. Braubing-Linz

The border of Austra and Germany. I mean a sign. That shows the new road regulations. 

Az osztrák-német határ. Ami megmaradt. 

Panorama of the valley of the Danube. The scenery significantly changed from the last panorama. 

A Duna kanyarulata Linztôl nyugatra. Kicsit másképp néz ki, mint legutóbb. 

Day 36, Ingolstadt to Straubing

It seems I always have a bad day after a good one and vice versa. The contribution of headwind, hills, detours, mood, lack of proper refuelling  and possibly the lack of sleep resulted an almost miserable day. Oh and besides the headwind the sauna has just go turned on at South-East Germany. Yay! But I made a fair amount of progress which could have led me even further without the detours. But it is in the game all the time. Just like the rest of the factors and you can either quit or accept and adapt. My mistake was probably the lack of fuel. For some reason I wasn't hungry an when I was it was too late. You should always eat prior feeling hungry. The scenery is nice and the town I am staying is so far the nicest probably in Germany. And I experienced when German wins something. Like the game against France. I bike to the centre and people were smiling (ha, probably first time really in...in Europe), chanting, honking drinking dancing and the rest I didn't see or hear. It was amazing actually. What'll happen if they'll win the cup? Maybe I should stay to find out...haha probably not. And now I am next to the Danube and apparently there are two options: 1: to stay besides the river where there is an apparently famous bike path (remember: bike path) or 2: shorter and hillier way not so much besides the river. I'm just afraid if I choose the path then it will be bad and too busy. The hills are more difficult and cars. And trucks. I'll see in the morning.

Oh cars! I have to thank the Mercedes for making such a good brakes. Those saved my...I'm going to go with my parts. Some at least. 

So Danube eh? 

Stats: 131km, Ingolstadt to Straubing

Gyanús, hogy egy jó nap után minden esetben következik egy rossz. Mint ma. Elsôsorban a következôknek köszönhetôen:

-szembeszél egész nap, néha igen erôsen

-ennek következtében kisebb kedvetlenség

-valamiért kerülôk kerültek az ùtvonalba

-dombok, szokatlanul meredekek 

-nem rendszeres és tápláló evés

-dög meleg. Úgy értem tényleg. Mármint egy helyben állós izzadós azonnal típusú

-kevé alvás

Az utolsó kettôn tudok változtatni, a többi meg lutri. Legközelebb egy alapos topográfiai térképpel készülök...

Egyébként valamennyit így is haladtam, csak a kerülôk miatt nem tûnik olyan soknak. Talán holnap.

És persze a szúnyogok visszatértek. Persze, a Duna. Mindjárt máshogy nézek rá...de ettôl függetlenül lehet, hogy mellette maradok. Innen ugyanis két választàsom van. Vagy a "híres" Duna-menti biciklis utat választon és reménykedem, hogy nem lesz sokkal hosszabb, vagy megyek a domboknak, lényegében mint eddig, és talán, talán komolyabb távolságot tudok le. 

Mielött a szúnyogok megesznek (telefon töltôn, aljzat csak szúnyogország közepén) megemlítem, hogy Straibung (itt vagyok èppen) nagyon szép kis város, ha nem a legszebb eddig Németországban. És ma este a meccs után szerintem mindenki az utcán volt (én is), ünnepelt, táncolt, mosolygott (igen a németek is tudnak olyat) dudált...attól tartok otthon ilyenben sokáig nem lesz részem szóval örülök, hogy átélhettem. Meg annak is, hogy holnap talán a másnaposságtól senki nem fog autóba (kamionba, lakókocsiba, traktorra, motorra stb.) ülni. De jöjjenek az adatok mert a véremet kell mentenem.

Adatok: 131 km, Ingolstadt-Straubing 

Downtown Straubing

Straubing belvárosa

Day 35, Geislingen to Ingolstadt

Some days are without real issues. Even sunshine, no wind or minimal, nice area, and I could continue...but today was even better! Thanks to the followings:

- I officially and undoubtedly met the Danube. (See the proof below) It means if I could swim couple hundred kilometres or get a small boat I would be get to Hungary. Obviously I am not counting the  penstocks etc. 

- I met lots of other bike tourer. I mean a lot. Most of them elderly couple. Why is this a good news? Because that means the route should not be extremely difficult. Right? Right??!!

- And I made good progress and arrived to a nice town. Although the campgrounds are getting more and more expensive...but still not Canadian prices. 

So thanks to all of the above and some, I cannot complain. And I have to say it is convenient to cycle in Germany. Except the continuos hills in most of the places. Tomorrow Passau. Or not. It's sort of far, so I am not sure. 

Stats: 173km Geislingen to Ingolstadt

Ritkán vannak napok amikor nincs okom panaszra. Szép idô, majd' szélcsend, gyönyörû táj...hát a mai nap mé ennél is jobb volt a kövekezök miatt:

- Végre találkoztam a Dunával. Csak le kellene úsznom. Aminek larsze sok akadálya lenne de elméletben...a tábla ami a képen is van az egyik leginkább várt az egész úton...

- találkoztam más túrázokkal is, fôleg idôsebb párokkal. ugyan nem álltam le belük beszélni (eddig egyébként is Németország elég rosszul áll angolból) de ez arra enged következtetni, hogy nem fog bedurvulni a táj (értsd 12-15%-os emelkedôk) 

- végre megint haladtam. És nem szenvedôs haladás volt hanem normális. A kempingek ugyan egyre drágulnak de ez szép helyen van és a város is nagyon tetszik. 

Eddigi tapasztalatom alapján Németországban viszonylag kényelmes tekerni, ha az ember tudja merre megy és nem kezd elkavarodni. Sok biciklis út és nagyon jók a közutak. 

Holnap megpróbálom Passaut de elég meredek próbálkozásnak tûnik, éppen ezért tetszik. Ha meg nem érem el egy kemping mindig van valahol.

Adatok: 173 km, Geislingen-Ingolstadt

The sign I have been waiting for....

A tábla amire vártam...

Danube walley

A Duna völgye

Day 34, Stuttgart to Geislingen

The good thing about biking in Germany that even the smaller places seem to have almost everything. Maybe I'm just riding in a rather busy area. Also the world cup is literally on the street. And everywhere. Especially now, everybody must be exited about the next game...

I made a really easy day today. The last couple of days have been rough, which is acceptable afterwards but not during being extremely tired and exhausted. So I thought and since suggested by others maybe a day off wouldn't hurt. Although for me it is really hard to stay in one place when I'm in a move and it's not Montreal, Paris or Winnipeg. What I mean is I can't really be a tourist and just visiting small museums (if there is any) for several reasons. #1: I am a bad tourist. #2: Due to the first reason I usually don't do deep research about what is going on in these smaller places and nobody is here (obviously) to persuade me to do that. And I prefer riding. So I also rode today, but only about 75km, and I left Stuttgart really late. But I finally got couple of very small things that will make the following days easier. 

I arrived to a small town, surrounded by hills...a promising day lays ahead of me tomorrow for sure! And a german beer. But the beer won't make it even by the end of this writing.

So I got here early, hopefully I can relax a little and get some additional energy.

If I think about it, this is really the finish section. Soon I'll be in Austria , then following the Danube I should be home before the final game of the world cup.

Oh, and now a thunderstorm. Well everything cannot be perfect...it's also time for dinner. Before 7pm. Nice campground (I think I mentioned earlier) with shootings nearby (maybe a sport shooter place somewhere?), no wifi (ok I think I just have to adapt and not being surprised, I shouldn't even complain, it's not essential just would be nice for couple of reasons), very remote (for German standards, that means the town is within walking distance, but downhill...) and really nice view.  Life is good!

Stats: 75km, Stuttgart to Geislingen

Itt Németországban úgy tûnik mindenhol van minden. Ami alatt azt értem, hogy míg a Franciáknál templom és templom volt egy faluban/kisebb városban itt legalább egy bolt van ahol akár olyan hétköznapi dolgokat is be lehet szerezni mint étel és ital. na persze lehet, hogy csak sûrübben lakott részen kelek át, de mivel így is kisebb utakon megyek, talán az egész ország ilyen. 

Az elmúlt napok fizikai és szellemi megpróbáltatásai után (inkább mentális padlóra kerülésnek hívnám) ma egy rövid napot tartottam. Megfeleztem a tervezett útvonalat és nem bántam meg. Bár most épp szakad az esô, de ez ellen nem tehetek semmit. Viszont korán érkeztem és reggel Stuttgartban beszereztem apróságokat amik megkönnyítik az utat. Tehát hiány pótlás volt. Egy kisvárosban vagyok, amit körül vesznek dombok és hegyek. Ez már bizony Bajorország kezdete. Majdnem. Izgalmas napok vàrnak ràm mászás szeplontjából. Éljen!...Passaut egyébként nagyon várom és a Duna mentét. Remélem tényleg könnyebb lesz de félek inkább nem kellene belegondolnom...

És igen, mielött az esô ideért volt idôm egy igazi német sörre. Úgyhogy most nem fogok panaszkodni...ha eláll az esô valamikor...

Igen az út, falu falut követ, várocska várocskát. Otthon egyre inkább megszokott boltok vannak mindenhol. Meg német zászló. Remélem míg itt vagyok nem esnek ki a vébérôl, mert igazán szeretném elkerülni a dühös német sofôröket.

Adatok: 75km, Stuttgart -Geislingen 

Ha.

Ugye.

Peaceful amongst quite hills. And shooters were training nearby. 

Nagyon békés kis kemping. Plusz a szomszédban gyakorlatozó lövészek...

Day 32, 33 Nancy to Strasbourg, Strasbourg to Stuttgart

I'll make a quick double day summary today. The main reason is my arriving to a campground in Stuttgart at 8:30pm. I can say I am exhausted. Yesterday was a noble bottle against me and a mountain which was unexpected but conquered by the end of the day. Arriving to Strasbourg was uplifting. Except finding out that the campground was torn down. Being late I choose a fairly cheap hotel and tried to rest. Didn't really work out well and today I was supposed to have a medium difficult ride. But how can somebody make a medium difficult ride to an epic one? By taking the pathways which obviously have to go up the hill not around like the road...and that also added approx. 25km additionally. I'm really happy to have made it to Stuttgart but it really got a toll on me. Tomorrow Augsburg hopefully and I'll stick to the road...Oh! And happy Canada day to everybody in Canada:)! Yay!

Stats: Jun 30: 165km Nancy to Strasbourg

Stats: July 1: 175km Strasbourg to Stuttgart

Ma két napot fogok összegezni és azt is tömören. Fôleg mert azt hiszem ez az európai rész jóval nehezebb mint gondoltam és én is sokkal fáradtabb vagyok. Másrészt a hosszú napok miatt csak este érek a kempingekbe. Így idôm sem nagyon marad. Vagy wifi nincs. Vagy áram. Vagy egyik sem. 

Szóval tegnap egy váratlan heggyel találtam szembe magam. Nemes küzdelem árán ugyan lenyomtam, de be kell valljam gôzöm nem volt, hogy mi vár rám. Talán jobb is, így fejjel mentem a falnak...a lényeg, hogy felszabadulás volt beérni Strasbourgba. Csak a kemping le volt éppen rombolva...örültem neki nagyon. De akkor még nem is tudtam, hogy ma lesz ennél nagyobb gondom is.

Tehát ma Stuttgart volt a cél. Elvileg egy közepesen nehéz tekerés. De hogyan lett ebbôl az egyik legehezebb napom az egész eddigi utat figyelembe véve? A biciklis úton mentem...amikor lehetett. Hiba volt. Ugyanis amíg az út megkerülte a dombokat a folyó mentén a kerékpár út felment rá...és ráadásul hosszabban...tehât nehezebbb és hosszabb volt mint gondoltam. 

Stuttgartba érve már teljesen ki voltam. Ha Ontario és Franciaorszâg dombos volt akkor ez a Német rész vetekszik a Parti-Hegységgel Bc-ben. Mindig jött egy nagyobb és meredekebb és nem álltak le. Azt hiszem ez vár rám holnap is Augsburg felé. Bár valószínüleg koràbban megállok ha találok egy jó helyet. Stuttgartban sok mindent el akartam intézni, de a késôi érkezés megint keresztbe tett nekem. Talán holnap...

Megjegyzés: nehéz olyan kempinget találni, ahol tudom tölteni a telefonomat és még hálózat is van. Egyébként ez eddig talán csak az ottawai kempingben volt problémamentes. 

Adatok Június 30: 165km Nancy- Strasbourg

Július 1: 175km Strasbourg- Stuttgart

Past and present.

Múlt és jelen.

The European Parliament. And a person looks like me.

Az Európai Parlament. És én.